Meghallgattam az úton vagyok relaxot. Elképzeltem magamat a jövőben kiegyensúlyozottan, magabiztosan, boldogan. Mielőtt Zsófi mondta, hogy a mostani én menjen oda a jövőbeli énünkhöz, én már odamentem és megöleltem, megnéztem, töltődtem belőle és egyszer csak azon kaptam magam, hogy sírok. De jólesőn sírok. Szenzációs munkát végeztek mind a ketten. Én nem gondoltam volna, hogy 2 hónap munka után itt tartok, hogy egy 12 perces relaxáció ilyen hatással lesz rám.